A trónszék évszázadokon át a hatalom, a méltóság és a tekintély jelképe volt. Az első ismert trónok az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában jelentek meg, királyok, uralkodók és egyházi méltóságok legfontosabb reprezentációs bútoraivá lettek. Maga a trón szó a görög thronos kifejezésből ered, amely emelt ülőhelyet jelentett. A latin thronus közvetítésével került a magyar nyelvbe, és idővel már nem csupán egy széket, hanem magát az uralkodói hatalmat is jelképezte.
A képen látható bútor a neobarokk stílus képviselője. A 19. század második felében, a historizmus időszakában ismét előtérbe kerültek a korábbi korok művészeti stílusai, köztük a barokk is. A neobarokk bútorokat gazdagon faragott levél- és kagylómotívumok, erőteljes ívek, monumentális megjelenés és részletgazdag kidolgozás jellemzi. A magas háttámla, a hangsúlyos kartámaszok és az oroszlánmancsot idéző első lábak egyaránt ennek a stílusnak a karakteres ismertetőjegyei. Ezek a bútorok elsősorban kastélyok, kúriák, később már reprezentatív polgári enteriőrök berendezését is gazdagították, ahol a látványos megjelenés a kiváló kézműves munkával párosult.
Az ilyen bútorok esetében a kárpit legalább olyan fontos szerepet játszik, mint maga a faragott faszerkezet. A trónkszék pár nélkül érkezett a műhelybe, de így is tökéletesen fogja uralni a teret. A kárpitnak érdekes fényjátéka és mintázata van, ez az ügyfél által választott 3D selyemhatású szövet a ráeső fény szögétől függően finoman változtatja árnyalatait, a mintázat pedig elegáns mélységet kölcsönöz a kárpitnak. Ez a modern szövési technológiával készült textil karakteres és elegáns, a mai kor igényeinek megfelelően tartós és könnyen kezelhető, ezért kiváló választás ehhez a bútorhoz. A felújítás során természetesen hagyományos technikával dolgoztunk, a bútor felületét pedig politúroztuk.
